Megint van véleményem. Persze sok mindenről, de most újra írnék a biliárdról egy kicsit. Azon belül is a poolról lenne szó és egészen pontosan a nemrég lezajlott páros VB-ről. Tetszett-e: Igen! Viszont voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, kissé sántít itt-ott!
Eléggé informálatlan voltam idén a páros VB-vel kapcsolatban és igazán azt sem tudtam, hogy elkezdődött... továbbá nem értettem, hogy miért nem izgulhatok a Magyar csapatért? Pedig óriási élmény volt, hatalmasak voltak a srácok tavaly! Nem is jártam semminek utána, mert úgy voltam vele, hogy majd megkérdezem a Balázst, ha összefutok vele Szőlősön. Igen, merthogy azt tervezem, hogy kicsit biliárdozok újra az ősztől. 2 éve szinte semmit nem játszottam, de most megint nagy kedvem lenne hozzá! Viszont ez most mellékes.
 |
| Jó volt nézni! (Solymosi Gábor és Mikó Balázs) |
A meccseket élőben nem tudtam követni ezért másnap vagy később a youtube-on (a haverok szerint, ejtsd: zsátubé) néztem késve azokat a párosításokat, amik érdekeltek... mert nem érdekel mindenki. Nem tudom Ti hogyan vagytok ezzel, de én szívesen nézem a Filippínók megoldásait vagy Pagulayan poénkodását, amíg egy Terminátorra, már kevésbé vagyok kíváncsi. Pedig ez hülyeség.
 |
| A tavalyi negyeddöntő |
Szívesen néztem még, az USA meccseit is, több okból. Először is nem lehet tudni, hogy Earl, a mi kis gyöngyünk, mikor hagyja, hogy elguruljon a gyógyszere. Aztán a többi éppen ebből adódik. Például: szegény Shane csak egyet ront és Earl soha többé nem beszél vele (ez mondjuk meg is történt), ebből adódóan a Pearl, úgy kezd el lepakolni mindent idegességében az asztalról, hogy konkrétan nincs lehetetlen! (hál' Istennek, ez is megtörtént, bár már későn) Mindenesetre előre tudtam, hogy jól fogok mulatni! Rá ezért, nem tudok már haragudni és úgy általában senkire, mert azok a játékosok, akik berágnak apróságokon, amit saját maguknak csinálnak, éppen elég hülyék annyira, hogy már senki ne bántsa őket! Ráadásul megverik ők saját magukat!
Mint nemrég a szegény Tony Tornádó tette a világ leghülyébb helyzetét kialakítva. Izgulás, félreértés, önostorozás, hát kell még bántani is, mikor megteszi saját maga:
Amiért Earlt szeretjük:
Na, de visszatérve: A döntőig úgy 7-8 meccset néztem meg. Valami elképesztőek ezek a játékosok, egytől-egyig. Amiket én láttam, azok valami fantasztikus teljesítmények. Volt olyan párosítás, amit úgy néztem végig, hogy mikor vége lett, nem emlékeztem rá, hogy lett volna akár egy hiba is!? Az milyen? A legtöbb európai játékos, kegyetlen hideg vérrel tette a dolgát. Nem tudnék kiemelni senkit és nem is akarok, de azt megint megállapítottam, hogy Feijen jump dákóval a kezében született! Nem emberi, amit azzal tud!
Most pedig jöjjenek az ellenérzéseim: Nem értem, hogy miért, de az Angolok úgy teljes egészében elintézték, hogy ne legyen szimpatikus a verseny. Az egész nyerni akarásuk, bizonyítási kényszerük minden szempontból, nálam fordítva sült el! Értem én, hogy nagyon kell az a VB cím már, de ez a mindenáron hozzáállás... hát...
A kommentátorokat én nem szidom, mint azt általában sokan teszik. Sőt, egy kicsit természetesnek tartom, hogy hazabeszélnek és nagy meglepetésemre, még egy olyan alapmondat is elhagyta a száját valamelyiknek, valahogy így, hogy: - A játékosok nem véletlenül nem azt mondják a kezdés előtti kézfogásnál, hogy "sok szerencsét", hanem azt, hogy "jó játékot"! Mindezt mondta egy olyan szitu után, amikor az Angol A csapat, már másodszor hibázott úgy, hogy utána hagyott egy brutál véletlen safetyt az ellenfélnek. Azért ez szép.
A Döntő: Úgy álltam neki a döntőnek, hogy nem érdekel, mi lesz a vége, de ha már nézem, akkor örülnék egy szép játéknak és egy nagyon szoros összecsapásnak. Na, ennél jobban be sem jöhetett volna a 'szoros' dolog. A szép játék? Nem tudom, én sajnáltam a Holland csapatot és a játékuk miatt, odaadtam volna nekik a címet. Ráadásul tök könnyű lehet úgy játszani, hogy a közönség 99,9%-a az ellenfélnek drukkol, nekik meg maximum a muter, az utolsó sorban. De ezt biztos csak én érzem így. Azért, ahogyan az a Boyes által kihagyott nyolcas megállt takarásban, a vége előtt... na, az vérlázító volt!
Már mondtam, hogy vannak olyan játékosok, akikre nem vagyok kíváncsi és éppen az ellentétét látom rajtuk, mint amiért ezt a játékot nagyon megkedveltem. (kis hazánkban is van ilyen) Na, például Appleton ilyen. Amikor láttam, hogy egy döntős győzelem után megtapossa az asztalt... hát, erősen úgy gondoltam, hogy valaki az ő hátán is ugrálhatna, nem bánnám! Továbbá miért van az, hogy Darren 'majom' Appleton késztetést érzett rá, hogy megint megtegye ugyanezt? Karl-lal nincs sok bajom és nem örültem, mikor felrángatta maga mellé, mondjuk gyorsan le is lépett.
Ha már itt tartok, felhoznék egy ellenpéldát is. Láttam valamikor 2006-ban Reyes papát egy csatornán, ahogyan megnyert egy versenyt Reno-ban, amivel 500.000 dollár járt és az utolsó golyó elrakása után, óriási teli vigyorral megrázta a dákót, a levegőben! Kicsit túl örülte a dolgot...
